Barátok közt
Ennyi volt. A hazai vállalkozógéniusz, a kis emberek Adonisza végleg belefúródott adósságai szemétdombjába. A betyárkirály elesett. Laci, az ügyeskedések hátán égbe kapaszkodó mesés példakép végül nem bírt megfelelni az elvárásoknak, a valóság visszahúzó ereje beszippantotta csodás képességeit. A Novák Futár immár az enyészeté. Akárcsak Vanda szűzhártyája, vagy Miki őszintesége. Jut eszembe, Maja. Ami maradt csak, a sorozat csendes, ám határozott csordogálása, mely állandó ébrenlétben tartja az izgalomfaktort, de ki nem elégíti.
2007. november 22.
Húzzák, mint a rétest. Laci cégének is vége lehetne már, meg Somát is kellett volna már intézni, hogy Emma naplójáról már ne is beszéljek. Minden piszlicsáré eseményszálra heteket vesztegetnek a sorozatkészítők, én meg már megint lerágtam a körmöm László újabb nyúzódásának szörnyelmein. Kéne már Péter, a zaklatott lelkiállapotú fiatal, Panda helyett is egy dögösebb maca, meg végre konfliktus hegyek. Tilda és Pál talán ezen a téren most belehúznak, és már Somára is járhatna Zsolti rúdja, csak történjen már valami izgalmas. Vagy egy upgrade. Szereplők, producerek és forgatókönyvírók terén is. Szavazzuk meg a tisztaságcsomagot!
2007. november 15.
Remélem, ez az utolsó Sárás cím. Csonka perióduson vagyunk túl, ehhez mérten mégis a fejlődés irányába mutat sorozatunk, de szigorúan csak a tartalmi ízfokozókat véve figyelembe. Máskor ugyanis öt nap alatt nem történik annyi, mint most három alatt, végre előkerült a szépreményű Soma, és Imre sem húzza tovább a rabigát. De még a már kétszer kiírt Maya (ld. még: Maja) is felbukkan, igaz, egyelőre csak lehetséges veszélyforrásként emlegetve. Végre tán joggal remélhetem, hogy a jövő hét tartogat majd izgalmakat. Addig is marad a hit.
2007. november 8.
Másfél hét lett megint, ezúttal gyermekbetegség miatt, amit csak kicsit dobott fel a negyedik születésnap. Ellenben nem sok minden történt. Mármint nem a szülinapon, az többé-kevésbé sikeres volt, nem úgy, mint a sorozatkészítők ötletelése. Az izgalmasnak ígérkező események nem kerültek felszínre, ugyanakkor a hülyeségbokrétába megint gyűjthettünk csokorra valót. Klaudia megint az őrület határán, csak másképp, és a Kertész család szellemi leépülése is régen látott mélységeket döntöget. Érdekes módon Kinga is csatlakozik a regionális tufaversenybe. Erik a saját szintjét hozza, tehát ő is döntős.
2007. október 30.
No, ez is kétheti lett, pedig most csak szimplán sok dolgom volt. Minden zsír, mióta bekalibráltam háromnegyedórásra a felvételt, meg van eleje, vége is. Mostanában sok szereplőtől szabadulunk, de vannak újak is, ez mindenképen bizakodásra ad okot, csak nem fog lefulladni a motor egy évtized, vagy mennyi után. Igaz, a régiek közül páran elég inaktívak, Például Miklós a héten nem csinál semmit, csak egyet. A többiek meg lassan mozgolódnak. Írtam emlékeztetőt, ami meg kimarad a jótékony távolságtartás végett, annak sok értelme úgysem volt.
2007. október 16.
Tóni halála és lassú temetése nem akasztotta meg az életet Sérültfalván, minden rendesen bonyolódik tovább a maga kerékvágásában, sőt, még kívülről is segítenek hozzá! László gazdaságilag továbbra is borotvaélen billeg, ám erkölcsi részvényei nagyot zuhannak az élet tőzsdéjén, lassan eléri Miki portfolióját. Zsófi, aki már többször is megbukott észvizsgán, most évet ismétel hülyeségből. Együtt jár Noémivel, aki viszont zsenge kora ellenére már a felnőtt idióta-csoportban tanul. Lassan felzárkózik hozzájuk Vanda és az eme tantárgyakban jeleskedő Botond is. Együtt megint a csapat!
2007. október 3.
Kész, én előre megmondtam, csak kicsit még egy héttel későbbre raktam. Imre lelke összeomlik a presszió alatt a hét végére, de a lényeg a jövő hétre csúszik. Persze Imi becsületi erősödéséhez nagyban hozzájárul Noémi minden valóságalapot nélkülöző viselkedése, köszönet azért, hogy valakinek (RTL) a világon eszébe jutott a baleseti önfeladás elképzelhetetlen ideája. Klaudia meg megkeményedett a fogdában.
2007. szeptember 27.
Nem mintha most olyan sok történt volna. Hacsak a notóriusan lemaradó végpercek nem számítanak valamiféle történésnek, de nem hiszem. És azok korrigálása sem nagy szám, ám örömmel vettem, hogy az új zene mellé új sorozat-bevezető reklámszkeccs is tartozik, ami jótékonyan elismétli az előző rész utolsó mondatait, így olyan, mintha nem maradnék le semmiről. Ha kicsit hosszabb lenne, nem is kéne felvennem az összes részt, csak a reklámblokkot. Oh, már csak Géza és Kinga félresikerült románcát siratom rendületlenül.
2007. szeptember 20.
Elég maszatosan kezdődik az új évadom, egyből két hetet kell pótoljak, de kárpótlásként rögvest találós kérdéssel kezdem. Vajon pirított nyári lustaságról van-e szó csupán, vagy a UPC híres átállásával akadt-e össze úgy a tévém, hogy hang és képminőség nélkül sugárzott fejembe kétségbeesést az átkozott doboz? Igen, az előbbi jobb lett volna, de csak az utóbbi jutott eszembe. A szakember már megoldotta, így az is kiderült gyorsan, hogy nem az „aggastyán” (4éves) tévém miatt néztem eddig porszűrőn keresztül csatornáim zömét, ahogyan azt az öreg kábeltévés szaki állította, mikor bekötötte a kábelt, hanem az ő remegő, redvás keze felejtett el valamit megcsavarni a falban, de így végre ez is megoldódott, most kristálytisztán látok már mindent. Új szelek, új szakember, új évad, no Antal, hurrá!
2007. szeptember 12.
Most sem kukoricáztak ám a sorozatalkotók, egyből három izgalomfaktorral dobtak meg minket a nyári szünet idejére, én már az összes körmömet lerágtam, és még mindig csak 7-ike van. Azt írtam a múltkor, hogy Laci mélyrepülésénél alacsonyabb dolog már nem lehet, erre a héten átváltott alagútfúrásba, túljárt az eszemen. Végül egy alig ismert álszereplő segítségével srófolják fel az izguláshányadost, bejön, kavar, elmegy, és marad a differencia. Amúgy a sorozatnak lassan vége lesz, hiszen látszik, hogy a forgatókönyvírók már nem tudnak új ötletekkel előállni. Igen, a Tóni.
2007. augusztus 8.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Vélemény|Felhasználási feltételek