Yona Friedman szavaival: „Minden nem lehetséges, de több lehetséges, mint amennyit el tudsz képzelni.” Építészeti alapelvei közös bázist képeznek a gyorsan fejlődő, több irányban terjeszkedő nagyvárosok és a szükség- és vészhelyzetben lévő, jobbára szegény területek krízisépítészete számára. A tervrajzok nélküli építészet, az érintett közösségeket bevonó tervezés, a helyi társadalmi igényekre reagáló víziók könnyen megközelíthetővé, számtalan helyzetre adaptálhatóvá teszik Friedman elképzeléseit úgy az építészek és urbanisták, mint a városlakók számára. Különleges esztétikai kvalitásokkal bíró munkái az elmúlt évtizedek során számos építészt és képzőművészt inspiráltak, könnyen megvalósítható ötletei mentén pedig nemzetközi segélyprogramok épültek fel.

Yona Friedman kétségtelenül a 20. század második felének egyik legnagyobb hatású építészeti gondolkodója, ezt bizonyítja az is, hogy a „Mobil építészet kutatócsoportjának” megalapításától kezdve az Űrvároson keresztül a shanghaji hidakig, Friedman életművében számos olyan forma és gondolat szerepel, amely évtizedeken keresztül megtermékenyítően hatott az építészetre. Most életművével, munkáival szimpózium és kiállítások formájában foglalkozik a Trafó Galéria, a Ludwig Múzeum és a Kortárs Építészeti Központ.  

A tárlat szeptember 16-tól október 31-ig látogatható a Trafó Galériában (1094 Budapest Liliom u. 41.). 

Részletek: www.trafo.hu  

A tárlat kritikája a www.revizoronline.com oldalon olvasható.