Ellenkező esetben pont olyan lesz a végeredmény, mint a Radio Panic bemutatkozó albuma. Megkésett. A Radio Panic a fővárosi indie hullám felfutásának éveiben még Panic Radio néven szerveződött. Majd addig-addig cserélődtek a tagok Sívó Dániel és Budinszky Áron körül, mígnem ők is hátrahagyták a discopunkot, és újra kitalálták magukat. Ezzel persze abszolút nincs gond, és még csak azt sem vitatjuk, hogy az electropopnak lehet létjogosultsága manapság, esetleg lehetne akár egy normális electropop zenekar is a hazai színtéren, igazából csak a dolog mikéntje, a megvalósítás kérdőjeles.

A nyersanyagot a neo-s Milkovics Mátyás gyúrta végleges formára. A Dangerous túlzottan lekerekített, vasalt, éleitől megfosztott formát kapott. Egyhangú, négy évvel ezelőtti french electro szintik, torzított ének, bugyogva pumpáló basszus, Kitsuné vintage. Esetleg el lehetett volna azon gondolkodni, hogy 50 perc ebből azért sok lesz. Alapvetően maguk a dalok is túl monotonok, egyformák, ehhez jön még további monotonitás, egyformaság a "hangszerelés" és a sound részéről, így a végeredmény egy egybefolyó, minimum- és maximumpontok nélküli táncos massza.

A Radio Panic Dangerous-a ugyanazzal a problémával küzd, mint a hazai "angol" lemezek nagy része. Nincs arca, nincs karaktere, tizenkettő egy tucat, inkább csak stílusgyakorlat, zsánerdarab, annak viszont korrekt és viszonylag magas színvonalú. Ezzel együtt dicsérendő, hogy Budinszky Áron jól bírja az angolt, továbbá, hogy hangi adottságai is ülnek.
 
Az egyértelmű hiányosságok ellenére persze nyilván jót lehet bulizni az olyan számokra, mint a szintipopos, ugrabugra Attention vagy épp a címében is táncra szólító Move Your Body.