Természetesen a zsebkönyv nem mentesít az alól, hogy a zsákmányt bevizsgáltasd a legközelebbi gombavizsgálónál, amely általában minden nagyobb piacon kötelezően fenntartott hely, ahol díjmentesen kiválogatják, melyiket viheted haza, és főzhetsz belőle valami finomat. Azonban már a szedéskor figyelj arra, hogy lehetőleg minden fajtát külön kosárba gyűjts, mert ha véletlenül akár egyetlen mérges gomba keveredik a „szelídek” közé, dobhatjuk ki az egészet. 
 
És ha túlvagyunk már a begyűjtésen és bevizsgáltatáson, akkor elkezdhetünk gondolkodni, hogy hogyan készítsük el a gombát. Lehetőleg még a gyűjtögetés napján használjuk fel, mert hamar tönkre tud menni a fáradságos munkával megszerzett alapanyag. Az elkészítés előtt mindig tisztítsuk meg, a legjobb, ha nedves ronggyal vagy egy puha kefével állunk neki a nemes feladatnak, esetleg folyó víz alatt öblítsük le gyorsan, de semmiképp ne áztassuk, mert akkor kioldódnak belőle a tápanyagok és persze az ízek is.  
 
Az sem mindegy, hogy milyen fajtából milyen ételt produkálunk; a viszonylag gyakori őzláb gombát a legérdemesebb kirántani, főleg, ha szép nagy fejű példányokat találtunk, a laska gomba a cikk írójának tapasztalata szerint tejszínes mártásban a legkiválóbb, melyet tagliatelle tésztára tehetünk egy kis fokhagyma és friss petrezselyem társaságában. A vargánya már egy komolyabb műfaj, rendkívül jellegzetes, földes íze semmivel sem összetéveszthető, a legjobb, ha csak minimális zöldfűszert adunk hozzá, hiszen önmagában is ízorgiát okoz a szánkban. A vargányát sokszor szárítani is szokták, melyet a felhasználás előtt egy kis langyos vízbe áztatnak, és utána teszik az ételbe; már 2-3 szelet is nagyszerűen ízesíti, fűszerezi a levesünket, rántottánkat vagy rizottónkat – ugyanez igaz például a rókagombára is. De ne feledkezzünk meg a csiperkéről, a leggyakoribb fajtáról, ezt is sokféleképpen elkészíthetjük, például egy paprikás-tejfölös mártással feldobhatjuk a legegyszerűbb csirkemellet is. Szinte minden gombafajtához bátran használhatjuk a borsikafüvet és a kakukkfüvet, de a zsálya is passzol az erdei gombákhoz. A fokhagyma és a bors és jóbarátja a kalaposoknak. Konzerváláshoz pedig a babérlevelet, esetleg borókabogyót ajánljuk.  
 
Ha nem jártunk sikerrel a gombakörutunkon, akkor természetesen a piacon is beszerezhetjük az áhított gombát, csak itt jóval drágábban és kevésbé romantikusan. Azt javasoljuk, először mindenki próbálkozzon, hiszen nagyszerű élmény a színes őszi erdőben bóklászni, és a fővároshoz közelében is rálelhetünk vacsorának alapanyagára.