- Amikor olyan elképesztően fiatal DJ-producerrel van alkalmam találkozni, mint te, mindig érdekel, hogy milyen zenéken nőtt fel. Mesélnél arról, hogy milyen zenei hatások értek gyerekkorodban, pl. a családod révén és hogyan hatnak ezek a zenék arra, amit ma csinálsz? 
 
- Mindig is sokféle zenét hallgattam, az apukám nagyon szereti Ray Charlest, a testvéreim a Kisst bírták, szóval igazából műfajtól függetlenül nagyon sok minden hatott rám. Az inspiráció bármilyen zenei forrásból jöhet, ez különösen igaz az elektronikus zenére általában, mert számtalan módon építhetők bele más zenei műfajok. 
 
- Mikor kerültél kapcsolatba először az elektronikus tánczenékkel? 
 
- Ha jól emlékszem, Steve Angelo egyik acid trackje volt, amire először rákattantam. Aztán amikor belevágtam egy régi videojáték zenéjének remixelésébe, teljesen magával ragadott a produceri munka, első pillanatában beszippantott ez a fajta meló. 
 

Nagyítás

- Feltörekvő DJ-k/producerek esetében szintén nagyon érdekel, hogy milyen technikai felszereléssel vágtak a zenegyártásba? Mik voltak a te „hangszereid”? 
 
- Semmi extra, igazából csak a laptopom. Bár nemrég elkezdtem zongorázni tanulni, amivel nem próbálkoztam még soha... Tulajdonképpen a laptopommal festek dallamokat, mert soha nem játszottam elég jól egyetlen hangszeren sem ahhoz, hogy azokon írjam meg a zenéimet, így most egy zeneszerkesztő programmal teszem. 
 
- Hogyan hat rád az ilyen fiatalon, az általad játszott műfajon belül elért – kvázi celeb – státusz? 
 
- Őszintén szólva nem nagyon. Mivel szinte állandóan úton vagyok, nem nagyon van időm megállni és elgondolkodni ezen, nem is nagyon tudatosult bennem, inkább csak úszom az árral. Talán az egyetlen dolog, ami feltűnt, hogy egyre jobb bulikon játszom, ez persze király. 
 
- Elég sok zenédet meghallgattam, amíg az interjúra készültem, és jó pár igen vicces és figyelemre méltó próbálkozásra bukkantam a neten, pl. egy marokkói népzenével mixelt „Almost” feldolgozásra is. Mi a véleményed ezekről és keresed-e a kapcsolatot a világ bármely tájáról származó „újraértelmezőkkel”? 
 
- Nem szoktam megkeresni őket, ők találnak meg engem. Nagyon sok remixet és átdolgozást küldenek, amiket meghallgatok, és mindig nagyon örülök, amikor látom, hogy egy-egy trackemet hogyan dolgozzák fel, legyen szó nem hivatalos remixéről vagy akár akusztikus verziójáról az adott számnak. 
 
- Ki volt az, akiért leginkább rajongtál a számos nagy név közül, akiknek aztán remixet készítettél? 
 
- Tiesto, akinek az egyik első remixemet készítettem. Nagyon boldog voltam, amikor megkaptam a lehetőséget arra a munkára, és sokat segített abban, hogy minél többen megismerjenek. Ma már személyesen is ismerem, elképesztően sokat segített a pályámon, melynek az első lépése volt az a remix, tehát egyértelműen Tiesto. 
 

Nagyítás

- Milyen zenéket hallgatsz? Vannak az általad remixelt számok alkotóin kívül kedvenceid, akár a mainstream, akár az underground szcénában? 
 
- Tényleg mindenféle zenét meghallgatok, nem feltétlenül teljes albumokat, inkább egy-egy számot az adott előadótól. Nincs kimondottan sok kedvenc producerem, de már az elejétől kezdve felnéztem a Swedish House Mafiára és Erik Prydzre, aki egyre tutibb underground dolgokat csinál mostanában, persze csak annyira undergroundot, amennyire mondjuk az általam játszott zenék annak tekinthetőek, mindenesetre minden munkáját csodálom. 
 
- Ha használsz vokálokat a zenédben, legyen szó saját dalról vagy remixről, hogyan választasz? Érezhető némi Daft Punk-os hatás az általad használt torzított énektémákat hallva... 
 
- Nem nagyon dolgoztam eddig énekesekkel, inkább csak a remixek készítésekor találkozom velük. Ha találok olyan vokált, ami igazán tetszik, elkezdek játszani vele, aztán meglátom, hová fejlődik az egész. Nem mondható megtervezett folyamatnak, inkább csak történik. A Daft Punk mindig is sokat kísérletezett az emberi hanggal, az elektronikus szcénán belül természetesen ők is nagy hatással voltak rám. 
 
- Hol találkoztál a leglelkesebb közönséggel eddigi fesztivál- és klubfellépéseid során? 
 
- Mostanában leginkább Kanadát és az Egyesült Államokat emelném ki, hihetetlenül lelkes és hálás a közönség, ott az általam játszott műfaj most van népszerűsége csúcsán. A fesztiválok közül a Sensationt mondanám, mert egyfajta mérföldkő számomra, mindig arról álmodtam, hogy egyszer ott lépek majd fel. Egészen elképesztő apparátussal dolgoznak, a közönség pedig őrülten tud partizni, fesztiválszinten az az eddigi legnagyobb élményem. 
 
- Kérdeztelek már példaképekről és nagy nevekről... Bár a terjesztőd ma már egy óriáscég, milyen volt anno Pete Tong labeljénél? 
 
- Az egyik legelső trackemet adta ki a lemezcége, fantasztikus lehetőség volt. Legenda a zeneiparban, megtiszteltetés volt neki és vele dolgozni.