A hagyományok tekintetében kevés hazai felsőoktatási intézmény versenyezhet a 375 éves ELTE-vel. Azonban a fennmaradáshoz mindig is szükség volt a megújulás képességére is. Többek közt ennek szellemében született meg az ELTE Innovációs Nap elnevezésű rendezvény, amelyre 2011. február 23-án ismét sor kerül a lágymányosi kampuszon.
A rendezvényen a minden évben hagyományosan elhangzó, a kutatás-fejlesztés aktuális kérdéseit taglaló előadások mellett immáron harmadízben adják át az „ELTE Innovatív Kutatója” díjat, viszont idén először írtak ki az eseményhez kapcsolódóan innovatív ötletpályázatot, melynek eredményhirdetése szintén ezen a napon lesz.
Új eleme az Innovációs Napnak az „ELTE Innováció fájának” elültetése, de a legérdekesebbnek a jótékonysági könyvtoronyépítő akció ötlete ígérkezik, amelynek keretében jelenlegi és hajdani ELTE-hallgatók hozhatnak magukkal tudományos jellegű könyveket, hogy a leendő ELTE-s generációknak adományozzák.
Vajon ki melyik könyvről gondolja úgy, hogy feltétlenül helye van a „tudomány tornyában”?
Kalina Gergely ELTE EHÖK-elnök szerint Csermely Péter A rejtett hálózatok ereje című könyvének mindenképpen, mert „egy olyan új tudományos irányzatról ír viszonylag közérthetően, mely alapjaiban fogja megváltoztatni a társadalomról és a rendszerekről alkotott modelleket, gondolkodásmódot.”
Dr. Feldman Zsolt, az ELTE jogi és bölcsészkarán végzett helyettes államtitkár egy különböző területeken dolgozó tudósokkal – közgazdászokkal, demográfusokkal és más társadalomtudósokkal – készült interjúkötettel, a Kataklizmák csapdájával gazdagítaná a tornyot. Hiszen „minden jövendő értelmiségi számára hasznos, ha tisztában van a napjainkat jellemző globalizációs folyamatokból, technológiai forradalomból, a javak előállításának és fogyasztásának, az állam szerepének robbanásszerű változásából fakadó vizsgálatokkal és munkákkal, amelyek e fejlődés okozta veszélyek és kockázatok csökkentésére irányulnak annak érdekében, hogy a folyamatok végén a többség lehessen a nyertes.”
Taskó Zita, az ELTE PPK hallgatója Boglár Lajos és Papp Richárd könyvét, A tükör két oldalát ajánlaná fel, mivel „a kulturális antropológia olyan tárgy, amivel akarva-akaratlanul, iskolapadban vagy barátokkal beszélgetve is összefutunk. A könyv stílusa sokszor olyan, mintha egy egyetemi kávézóban zajló kötetlenebb beszélgetés lenne, és olyan oldalról világít rá bizonyos problémakörökre, ami annyira nyilvánvaló, hogy észre sem vesszük. Ott van előttünk, a tükörben, velünk szemben, mégsem gondolunk a tükör mögé. Minden lapján van valami, amit jó olvasni, megjegyezni. Minden szak hallgatója talál benne olyan fejezetet, ami hasznos lehet számára.”
Új eleme az Innovációs Napnak az „ELTE Innováció fájának” elültetése, de a legérdekesebbnek a jótékonysági könyvtoronyépítő akció ötlete ígérkezik, amelynek keretében jelenlegi és hajdani ELTE-hallgatók hozhatnak magukkal tudományos jellegű könyveket, hogy a leendő ELTE-s generációknak adományozzák.
Vajon ki melyik könyvről gondolja úgy, hogy feltétlenül helye van a „tudomány tornyában”?
Kalina Gergely ELTE EHÖK-elnök szerint Csermely Péter A rejtett hálózatok ereje című könyvének mindenképpen, mert „egy olyan új tudományos irányzatról ír viszonylag közérthetően, mely alapjaiban fogja megváltoztatni a társadalomról és a rendszerekről alkotott modelleket, gondolkodásmódot.”
Dr. Feldman Zsolt, az ELTE jogi és bölcsészkarán végzett helyettes államtitkár egy különböző területeken dolgozó tudósokkal – közgazdászokkal, demográfusokkal és más társadalomtudósokkal – készült interjúkötettel, a Kataklizmák csapdájával gazdagítaná a tornyot. Hiszen „minden jövendő értelmiségi számára hasznos, ha tisztában van a napjainkat jellemző globalizációs folyamatokból, technológiai forradalomból, a javak előállításának és fogyasztásának, az állam szerepének robbanásszerű változásából fakadó vizsgálatokkal és munkákkal, amelyek e fejlődés okozta veszélyek és kockázatok csökkentésére irányulnak annak érdekében, hogy a folyamatok végén a többség lehessen a nyertes.”
Taskó Zita, az ELTE PPK hallgatója Boglár Lajos és Papp Richárd könyvét, A tükör két oldalát ajánlaná fel, mivel „a kulturális antropológia olyan tárgy, amivel akarva-akaratlanul, iskolapadban vagy barátokkal beszélgetve is összefutunk. A könyv stílusa sokszor olyan, mintha egy egyetemi kávézóban zajló kötetlenebb beszélgetés lenne, és olyan oldalról világít rá bizonyos problémakörökre, ami annyira nyilvánvaló, hogy észre sem vesszük. Ott van előttünk, a tükörben, velünk szemben, mégsem gondolunk a tükör mögé. Minden lapján van valami, amit jó olvasni, megjegyezni. Minden szak hallgatója talál benne olyan fejezetet, ami hasznos lehet számára.”
Június 1. és 3. között harmadik alkalommal kóstolható immáron már több mint 100 féle üveges és közel 35 féle csapolt belga sör a Vajdahunyad várában.
Június 1-3. között egy különleges, királyi lakomának bárki részese lehet a Budavári Libamájfesztiválon.
Copyright © 2012
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Felhasználási feltételek






