Elsimulnak még az olyan jól érzékelhető egyenetlenségek is, mint a szorgalmi és vizsgaidőszakok kérlelhetetlen kontrasztja. Az olyan finom árnyalatokról meg már ne is beszéljünk, hogy az a vizsgaidőszak téli-e vagy nyári. 
 
Pedig egyáltalán nem mindegy, hogy éppen nyár van vagy tél, amikor a hallgató számot ad tudásáról, amit hosszú, kitartó(!) tanulás révén szívott magába szivacsként. Elég, ha elképzelünk egy száz tételt tartalmazó „Mit csinálnék most szívesen?” című listát évszakonként, és máris lényeges eltéréseket észlelünk. Míg a nyári listán nem igazán fér be a százba a tanulás, télen egy magára valamit is adó értelmiséginél azért a 75. hely környékén akad hely a számára. 
 
És vajon milyen különbségeket tapasztalnak a hallgatók a gyakorlatban? 
 
„A tapasztalatom az – osztja meg velem a Corvinuson és az SZFE-n párhuzamosan tanuló Vérten Dániel –, hogy a nyári vizsgaidőszak lazább, mind a két egyetemen. Viszont mindkét egyetemen ugyanaz a rendszer: egy durvább vizsga esetén két éjszaka tanulás. Az, hogy ki mennyire tudja rávenni magát, az emberfüggő. Ami a két suliban nagyon különbözik, az a vizsgaidőszak hossza. A Corvinuson betömöm az összes vizsgát az első 2 hétre, bemagolom a 3–500 oldalas könyvet, és kész. Az SZFE-n viszont elvileg még január végén is lenne vizsgám. Olyan még nem fordult elő, hogy éjjel bementem volna tanulni a Corvinusra, de olyan elég gyakran, hogy átöltözni sem tudok hazamenni az SZFE-ről, mert vágni kell a vizsgára. A nyári vizsgaidőszak a Corvinuson már a papucsos korszakra esik, amikor nagyon nem akaródzik bemenni vizsgázni, de a tanárok is átérzik ezt, és ezért elnézőbbek.” 
 
Vagyis egyrészt a tanár is ember, jobban mondva: a tanár ember is. Másrészt úgy tűnik, nyáron nehezebb megülni egy helyben, ami a tanulás során nem árt. 
De tényleg ilyen egyértelmű az évszakok szerinti leosztás? 
 
„Ez nagyon érdekes – meséli Bouandel Doraya, az ELTE BTK hallgatója –, télen mindig azt gondolom, hogy tavasszal (nyáron) jobb tanulni, tavasszal meg fordítva. Amikor kint tombol a jó idő, sokkal nehezebb bent maradni a szobában, könyvtárban, bár az is igaz, hogy olyankor meg ki lehet menni a kertbe vagy a parkokba a fűben fekve napozni és tanulni. Szóval tavasszal pozitívabb energiák vesznek körül, ami kihat a tanulásra is, és az utolsó vizsga után akkor már tényleg a nyári szünet jön. Télen viszont úgysincs kedve az embernek kimozdulni a meleg lakásból, a készülés meg legalább értelmet ad az egész napos mackónacis létnek.”