Az „ötök” nemrégiben megtartott projektnyitó rendezvényei már arról tanúskodtak, hogy a munka mindenhol gőzerővel folyik.  
 
A felsőoktatásunk jelenlegi állapotát illetően talán örömteli az a tény, hogy az öt „kutató-elitegyetem” címért komoly versengés folyt, és a döntéshozatal után hírértéke volt annak a ténynek, hogy valamely intézmény nem nyerte el a címet. Az öt befutó az ELTE, a BME, a SOTE, az SZTE és a Debreceni Egyetem lett, míg a „vesztesek” kiváló egyetemi címmel vigasztalódhattak. 
Az öt nyertes nem ülhetett a babérjain: az elmúlt hónapokban teljes erőbedobással folyt a munka. A szoros határidőket betartva ki kellett dolgozni a stratégiai terveket, hogy aztán az eszközök beszerzését követően már hozzá is kezdhessenek a kiemelt kutatási területek köré csoportosuló alprojektek megvalósításához. 
 
Mind az öt egyetem a profiljának megfelelően, potenciáljait, erősségeit figyelembe véve fókuszál bizonyos kutatási területekre: fenntartható energia, járműtechnika, molekuláris medicina, bioetika, anyagtudomány, szoftvertechnológia, információs társadalom, környezettudomány – és még sorolhatnánk. A projektek egyik fontos sajátossága a tudományok (és a tanszékek, karok) közötti párbeszéd. 
 
A tehetséggondozásnak kiemelt szerepet szánnak a kutatóegyetemi projektek során. Ahogy a Műegyetem stratégiai dokumentumában megfogalmazódik: kutatóegyetem nem lehet sikeres egyetemi hallgatók nélkül, ezért is szívesen vállalt feladat az ő képzésük és tehetségük gondozása. Az ELTE például az öt alprojektjében 99 alap- és mesterszakos diákot, 100 doktoris hallgatót és 59 doktorjelöltet von be a 300 kutatótanárral való közös munkába. 
 
Az öt egyetemre még sok feladat vár a következő időszakban, hogy a kitűzött célok teljesülhessenek. Ráadásul eközben azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy a kiérdemelt „kutató-elitegyetem” címet három évre kapták meg, utána újra megmérettetnek a hazai egyetemek. Márpedig – ahogy azt a felsőoktatásban már megszokhattuk – a címért jelentős túljelentkezés mellett folyik a versengés. 

A világ legjobb egyetemeinek rangsora 
 
A 15 000 akadémikus szavazata alapján idén hetedik alkalommal összeállított százas listán 31 amerikai és 19 brit egyetem szerepel. A dobogón a Cambridge, a Harvard és a Yale található, Párizs és München két-két intézménye is tagja az elitnek, Kelet-Európa egyetlen reprezentánsa, a moszkvai Lomonoszov pedig a 93. helyen áll. Ehhez a társasághoz szeretnének felzárkózni hazánk (kutató)egyetemei.