Ezekről beszélgettem Körösparti Péterrel, a szervezet jelenlegi elnökével és Nagy Dáviddal, aki 2011. január 1-jétől veszi át ezt a tisztséget. 
 
Nagy Dávid: A HÖOK a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. Minden felsőoktatási intézményben megválasztásra kerül a hallgatók helyi érdekképviselete (HÖK), és ezeket az intézményi szintű önkormányzatokat fogja össze az országos szervezet. Nekünk nincsen utasítási jogosultságunk, ez amolyan érdekvédelmi szövetség. Mi durván 400 000 választópolgár véleményét kommunikáljuk, rajtunk keresztül szólal meg a magyar felsőoktatás ifjúsága. 
 
- És milyen módokon tudják képviselni a hallgatók érdekeit?  
 
Körösparti Péter: Tárgyalások, egyeztetések révén tudjuk a hallgatókat képviselni. A hallgatóktól hozzánk beérkező problémákra kidolgozzuk a lehetséges megoldást, amivel aztán felkeressük a minisztérium illetékes szerveit. Az olyan esetekben, amikor nem sikerül kompromisszumra jutni egy fontos kérdést illetően, mint amilyen a tandíj is volt, a legvégső eszköz gyakorlatilag a tüntetés. 
 
- A következő időszakban melyek a legfontosabb ügyek?  
 
Dávid: Két dolgot emelnék ki. Egyrészt jó lenne, ha a fiatal értelmiség is hallathatná hangját a készülő új alkotmány kapcsán, és úgy tűnik, hogy erre van is fogadókészség, mert konkrétan a mi szervezetünket is felkérték, hogy vegyünk benne részt és szervezzünk vitafórumokat. A másik pedig a felsőoktatási törvény módosítása, hiszen az eléggé közelről érinti a hallgatókat, talán még közelebbről is, mint az alkotmány. És bár a kormány részéről partneri hozzáállást tapasztalunk ez ügyben, bizonyos professzori körök jelentősen meg akarják nyirbálni a hallgatói képviseletek jogait. Az intézményi döntéshozó testületben jelenleg 25–33% hallgató kell hogy legyen egyenjogú tagként. Ez az, amit szeretnénk megőrizni. Ez biztosítja, hogy a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban vagy egyéb, a hallgatókat érintő szabályzat kapcsán a már meglévő jogok (például az, hogy hányszor lehet tantárgyat fölvenni, hányszor lehet vizsgázni) ne csorbuljanak.  
 
- És ha mégis…? 
 
Péter: Tévednek, akik azt gondolják, hogy manapság Európában már nem menő tüntetni. Az elmúlt időszakban például az osztrák és francia fiatalok is ehhez az eszközhöz folyamodtak, amikor úgy érezték, hogy komoly veszélybe kerültek a jogaik. De bízunk a politikusok bölcsességében. Hiszen a hallgatók adják a nemzet erőforrásának gerincét.