A zenekart hat évvel ezelőtt Valentin napon alapította pár gyerekkori barát. Első körben nem történt semmi komoly, attól eltekintve, hogy három éven át turnéztak kisebb-nagyobb klubokban Los Angeles-szerte ill. a nyugati parton. Debütáló EP-jüket aztán nem kisebb név vette szárnyai alá, mint a Red Hot Chili Peppers korábbi gitárosa, John Frusciante, aki egyben a keverési munkálatokat is ellátta. Az Exquisite Corpse EP nem kis közérdeklődésre tartott számot. A várakozások beigazolódtak, ám a zenekari tagok kicserélődtek. A színésznő Shannyn Sossamon (40 nap és 40 éjszaka, Kiss Kiss Bang Bang, Holiday) kilépett, de távozott az időközben a Red Hot Chili Peppers-be átigazolt Josh Klinghoffer, valamint David Orlando is.
 
A The Fool című bemutatkozó albumot Theresa Wayman (ének, gitár), Emily Kokal (ének, gitár), Stella Mozgawa (dob, billentyűk) és Jenny Lee Lindberg (basszus, vokál) négyese rögzítette. A banda a korong megjelenése előtt, tavaly összehozott egy David Bowie feldolgozást (Ashes To Ashes) a Manimal Vinylnél megjelent Bowie tribute albumra (We Were So Turned On), és idén nyáron lezavart egy turnét többek között a Yeasayer, a Vampire Weekend és a The XX társaságában. Ezzel meg is érkeztünk. A The Fool leginkább olyan, mintha a The XX még mélyebbre süllyedt volna a melankóliába.
 
Atmoszférikus, egynemű számok úsznak középtempósan, egy pillanatra sem döccenve. Fél szemmel sandítunk a valóságra, aztán inkább lehunyjuk szemünket, jobb az úgy. Angyallányok éteri hangon énekelnek. Visszhangos, szürreális dallamok tekergőznek. A kíséret minimális. Mintha egy idegen civilizáció szerelmes dalait hallgatnánk; ha földi hivatkozásokat keresünk, felsejlik a Cocteau Twins vagy akár a Beach House neve is. Szép ez a zene, szép, de nem egyértelműen az, mert nem kévés zaklatottság is vegyül itt, főként a katatón dobritmusokban. A számok kontúrjai nem élesek, inkább csak skiccek. Az ének ártatlan, mintha múzsák dalolnának.
 
A The Cure Mixed Upjának artworkjére emlékeztető borítóba csomagolt The Fool az idei év egyik legjobb bemutatkozása, köszönhetően az olyan daloknak, mint az egyszerre lírai és hétköznapi Undertow.