...elégedetlenségüket a kommunista párt hatalma és a Szovjetunió ellen. Üljetek le, becsengettek: kezdődik a történelemóra.  
 
Az ifjúság kezdeményező szerepe – amely nem csak október 23-ára korlátozódik – vitathatatlan a forradalom kapcsán. Az egyetemi fiatalság egyre hevesebb eszmecseréinek, politizálásának első látványos eredménye az október 6-i szervezett felvonulás, Rajk László és társai újratemetésének alkalmából. Ekkor főként az Eötvös-kollégiumban lakó egyetemisták emlékeztek meg nemcsak Rajkékról, hanem az 1848/49-es szabadságharcról is. Tíz nappal később Szegeden az egyetemisták gyűlése úgy döntött, hogy kiválik a pártirányítású ifjúsági szervezetből, és független szövetséget alakít, a MEFESZ-t (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége), amelynek keretein belül hozzá is kezdtek követeléseik kidolgozásához. A következő napokban a budapesti, debreceni, miskolci, pécsi és soproni egyetemek hallgatói csatlakoztak a MEFESZ-hez, és szintén pontokba foglalták követeléseiket: többek között a szovjet csapatok kivonását, a többpárti választásokat és a budapesti Sztálin-szobor eltávolítását. A 16 pontot aztán az október 23-i tüntetés első állomásán, a Petőfi-szobornál olvasták fel, miután Sinkovits Imre elszavalta a Nemzeti dalt.  
 
Az események kiindulópontját, az aznapi tüntetést a budapesti Építőipari Műszaki Egyetem hallgatói hirdették meg, a lengyelekkel való szolidaritás jegyében. A Műegyetem kertjében gyülekező fiatalok aztán átvonultak a Kossuth térre, ahol már a többi egyetem és főiskola, például az ELTE és a Közgazdasági Egyetem hallgatói is csatlakoztak hozzájuk. Az egyetemi hallgatók mellé hamarosan felfegyverzett munkások érkeztek, ledöntötték a Sztálin-szobrot és megostromolták a rádió székházát.  
 
A diákmozgalmak nemcsak az előkészítő szakaszban, hanem a forradalom első napjaiban is jelentős szerepet játszottak, és kiterjedtek a középiskolásokra és az ipari tanulókra is. Olyan politikai jellegű diákszervezetek alakultak, mint például az ELTE BTK-n az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság, a Műegyetemen pedig a Budai Egyetemi Albizottság, amelyek folyamatosan röplapokat adtak ki és gyűléseket szerveztek. Az egyetemisták tevékeny szerepe azonban már nem nagyon tarthatott sokáig: november 4. után még megpróbálják egységesíteni a MEFESZ-t, sikertelenül. Majd decemberben elkezdik letartóztatni a vezetőket, alapítókat, a történésekben fontos szerepet vállaló tanárok és diákok közül sokan emigrálnak is. Pár hónappal később pedig létrejön a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a KISZ.  

forrás: origo.hu 
kép: netambulancia.hu