Az utcai lövöldözésben elhunyt Notorius B.I.G. mindössze három hete ismerte az énekesnőt, mielőtt megkérte a kezét, sokáig azonban nem élvezhették egymás társaságát a fiatalok. A tragédia aztán sokakkal megismertette a lány nevét, aki Courtney Love mellett minden bizonnyal az egyik legismertebb pop-özvegy, de ő volt az első női előadó is, akit leszerződtettek Puff Daddy, vagy ahogy mostanában nevezi magát, Sean Diddy Combs kiadójához, a Bad Boy Entertainmenthez (1994-ben). Akinek pedig ez a sztori sem rémlik, az is jól ismerheti Faith nevét, hiszen gyakran keveredik különféle botrányokba a hölgy: volt, hogy marihuána és koksz birtoklásért húzták rá a vizes lepedőt, legutóbb pedig ittas vezetésért kapcsolták le.  
A Something About Faith a hatodik nagylemez az énekesnő életművében. A legnagyobb sikert eddig az 1997-es I'll Be Missing You című, Notorius B.I.G. emlékére íródott tribute dal hozta meg számára, egy évvel később egy Grammy-díjat is besöpört az ismert sláger. Nagyon úgy tűnik, hogy a friss dalok megint nem ütik meg ezt a szintet. Alapvetően egy tisztességes soul/R&B lemezről van szó, mely kellemes hallgatnivaló annak, aki szereti a műfaj populárisabb, rádióbaráttá szelídített vonalát, ugyanakkor csúcspontok, átütő slágerek és komolyabb energia-kisülések nélküli szürke gyűjteményről beszélünk, mely klisékből építkezik, ami még nem is lenne baj, ha a kötőanyag eredeti lenne, de nem az, ilyen tákolmányt pedig már nem egyszer láttunk.
 
Legutóbbi, A Faithful Christmas című albumával Evans is beállt a "ha zseton kell, csinálj karácsonyi lemezt" sorba, most pedig visszatért a kommersz R&B-hez. A címben ismét saját nevével játszik el, ami ugyanúgy az eredetiség hiányáról árulkodik, mint maga a zene. A móka a Something About Faith című vokális erődemonstrációval veszi kezdetét, majd jön a komótosan hömpölygő I Still. A Gone Already-ben a korábbinál is folyékonyabbá válik a lemez, érkezik a jól ismert műanyag alap, de az első single sajnos csalódást okoz. A Way You Move sem túl erős darab, pedig Snoop Dog is feltűnik benne, bár az ő esetében inkább azt kéne mindig megjegyezni, hogy hol nem tűnik fel.
 
Ha már a vendégzenészeknél tartunk, a Party-ban Redman mondja el a tudnivalókat, az Everyday Struggle-ben pedig Raekwon köszön be. A Right Here a kötelező hálószoba-R&B menet, a Your Lover viszont sokkal izgalmasabb: azt a vonalat célozza meg, amit Christina Aguilera a Back To Basics idején. Sokkal ízlésesebb a zene, rögtön elkezd élni, lüktetni a dal, nem is értjük, miért kell ehhez a plasztik fortyogáshoz ragaszkodni a többi tételben. De ez legyen a mi bajunk, akit ez nem zavar, örömét lelheti ebben a kiadványban, de ahhoz nem fér kétség, hogy tucat-termékről van szó, pár kellemes pillanattal.
 
Azért ne csodálkozzunk, ha a mega-faktorban vagy az x-sztárban felcsendül az album valamelyik dala egy önjelölt díva előadásában.