Persze nem úgy, ahogy azt az iwiw „Beszélt nyelvek” rovata mutatja. Nyilván nem sajátították el hazánkban 36156-an a zulu nyelvet, de urduul sem beszélnek 10 979-en. Viszont az anime- és manga-őrület miatt jó néhányan fordultak a japán felé, a capoeira pedig a portugál számára nyert meg sokakat.
 
Haász Gabriella, a 2007 novembere óta működő, kifejezetten az ilyen nyelvekre szakosodott Selyemút Nyelviskola vezetője szerint jól megfigyelhető trendek vannak e tekintetben. Most például igen népszerű a norvég, a svédhez és dánhoz hasonlóan elsősorban a kinti munkavállaláshoz van szükség rá. A perzsát főleg katonák keresik, hiszen Afganisztánban, ahol a magyarok állomásoznak, a perzsa egyik nyelvjárását is beszélik. És hogy mennyire életbevágó tud lenni a nyelvtudás, arra jó példa annak a tűzszerésznek az esete, aki azért jelentkezett a nyelviskolába, mert a taposóaknákon a feliratok perzsául vannak. 
 
Gyakran családi okok miatt keresik meg a nyelviskolát. Például akkor, ha valakinek a gyereke külföldivel köt házasságot. A kazahot kulturális okokból, az ősmagyar vonatkozások miatt választják, a finnt pedig legfőképp szerelemből, mert szép nyelv. 
 
Problémát jelent, hogy túl sokan akarják tanítani ezeket a nyelveket anélkül, hogy ismernék az adott kultúrát, sőt olykor magát a nyelvet. „A kis nyelvek oktatásának módszertani háttere is hiányzik még – teszi hozzá Haász Gabriella –, ezért misszió jelleggel is működünk: olyan műhely szeretnénk lenni, ahol nyelvtanárokat képzünk, és létrehozzuk ezeknek a nyelveknek a szakmódszertanát.” 
A leleményes érdeklődő addig is sok érdekes nyelvi és kulturális anyagot találhat az interneten: örmény táncórát vehet, mongolul tanulhat a YouTube-on, esetleg lájkolhatja a facebook-on az I speak farsi oldalt. 

Nyelvvizsgák száma 2009-ben: 
1. angol 114 572 
2. német 42 300 
3. eszperantó 5580 
4. francia 3911 
5. lovári 2382 
(Forrás: www.nyak.hu)