A mai füstös kocsmák egyik legszórakoztatóbb formációja 2001-ben alakult színházi emberekből és alternatív zenekarok tagjaiból, a hajdani Vadsanzon zenekar vadhajtásaként. Két alapító tagja, a harmonikás-énekes-szövegíró Kamondy Imre a színészetből, a zongorista-zeneszerző Verebes György a festészetből kirándult a zene világába. A multiinstrumentalista Darvas Benedek több Pintér Béla-darab zeneszerzője, a fuvolás-szaxofonos Nemes János a komolyzene felől érkezett, a basszusgitáros Horváth Gábort például a Balaton, az Ági és a fiúk vagy a Pluto zenekarokból ismerhetjük, az albumot producerként is jegyző Dudás Zsombor dobost pedig a Pluto mellett a Specko Jednóban is láthatjuk-hallhatjuk (őt a lemezfelvétel után a Naprában és Duendében doboló Pfeiler Ferenc váltotta). 
 
A tagok előéletének megfelelően az Éjszakai járat dalai a színház és a zene határmezsgyéjén mozognak. A lemezen hallható feszült hangulatú cirkuszi dal, klasszikus kabaré szám, sanzon, bárdal és szép képeket felvonultató szerelmes szerzemény egyaránt. Az együttes mind a zenében, mind a szövegekben ügyesen idézi meg e ma már kissé avíttnak ható műfajokat, ugyanakkor mégis képesek aktualizálni, maivá tenni, belecsempészni saját magukat is, csupán azáltal, hogy a harmincas évek kabaréinak, filmjeinek, kikötői kocsmáinak, Rejtő-regényeinek világát áthelyezik a mai pesti éjszakába. Ennek eklatáns példája a Casablanca című dal („nekem a Szimpla a Casablanca”), valamint két, szövegében és hangszerelésében is parádés humorú szám, a kopaszi-gáti hajléktalanokról szóló Repedt Sarok és Mister Faláb, illetve a gengszter-diktátorok kalandjait elmesélő Baby Doc és Papa Doc. A hangulatfestéshez segítségül hívják a tangót, cigányzenét, dzsesszt, bossa novát, a némafilmzenéket, a megfáradt hangú bárzongorát, a végeredmény mégis egy színességében is egységes, élvezetes album.