A lemezt a Hanson egy évtizeddel ezelőtti nyári slágerének, a MMMBopnak a kifordításával kezdődik, pontosabban az ominózus szám ihlette a capella motívum szól beloopolva, amire egy minimális ritmikai rásegítésen kívül csak szöveget tol a fiatal – mindössze 22 éves – rapper (Do I Miss My Friends?). A megtévesztő, nyugis kezdés után a második szám, az albumot digital download kislemezformátumban beharangozó In Search Of The Youth Crew már kevésbé kímélő house ütemekkel és rappel operál, a végén pedig egy vicces skitből még az is kiderül, hogy Rollie kiskorában szívesen Barbie-babázott, amíg a mami helyre nem rakta nemi identitását. A Limited Edition Of OJ Slammerben olcsó játékszintik és játékprogramok háttérzenéi kerülnek elő, gazdagon megpakolva scratch- és egyéb zajbetétekkel – nem könnyű hallgatnivaló, elég kaotikus, de ettől függetlenül ez a lemez egyik legjobb száma. A későbbiekben sem lazul a szorítás, a Real Estate például egy régi diszkószámon tesz erőszakot, a Messages Matter meg majdnem „normális hiphop” lenne, ha nem kerültek volna bele az abszint hatását előidéző minták és scratch-betétek. Hasonlóan pszichedelikus a Tattoos is a sok különböző irányba mozduló rétegével, az őrült tempójú House Musicról nem is beszélve… Aki unja a könnyen követhető, hagyományos hiphop zenéket, annak ez a lemez újabb lehetőséget nyújt megmártózni egy széles popkulturális látókörű – magát korábban zenei újságíróként is kipróbáló – ifjú titán zabolátlan és kreatív világában. A Jurassic 5-nak és a De La Soulnak mindenesetre megfelelt Cadence Weapon produkciója az előzenekari posztra, ha ez számít.