(Parlophone / EMI)
A 2004-es Ultimate Kylie válogatás-CD és klip-DVD karrierösszegzéséhez kapcsolt Showgirl turnét 2005 tavaszán meg kellett szakítania Minogue kisasszonynak, amikor mellrákot diagnosztizáltak nála, de a sikeres kezelés és a gyógyulás után ott folytatta, ahol másfél évvel korábban abbahagyta (lásd a Showgirl – Homecoming Live koncertlemezt). Ezután nem kellett sokat várni az ausztrál diszkótündér tizedik stúdióalbumára, az 2 Hearts című glam-pop slágerrel beharangozott X-re sem (melynek turnéján a tervek szerint lesz egy budapesti koncert is, 2008. május 15-én a Sportarénában).
A 2004-es Ultimate Kylie válogatás-CD és klip-DVD karrierösszegzéséhez kapcsolt Showgirl turnét 2005 tavaszán meg kellett szakítania Minogue kisasszonynak, amikor mellrákot diagnosztizáltak nála, de a sikeres kezelés és a gyógyulás után ott folytatta, ahol másfél évvel korábban abbahagyta (lásd a Showgirl – Homecoming Live koncertlemezt). Ezután nem kellett sokat várni az ausztrál diszkótündér tizedik stúdióalbumára, az 2 Hearts című glam-pop slágerrel beharangozott X-re sem (melynek turnéján a tervek szerint lesz egy budapesti koncert is, 2008. május 15-én a Sportarénában).
A diszkóba visszatérő Light Years (2000) és a modernebb elektro-pophoz forduló Fever (2001) remek táncdalai után Kylie lassított a tempón a visszafogottabb Body Language albummal (2003), most azonban ismét visszakanyarodik az ezredfordulós lendülethez: X című új lemezén a Kish Mauve együttestől feldolgozott glam-rock beütésű nyitódal, a 2 Hearts után tucatnyi elektro-pop szerzemény sorakozik a mámoros szerelem, szex és/vagy tánc témakörében, csupán a nehéz időkön átesett énekesnő személyes hangú szövegét szolgáló Cosmic című záródarab az egyetlen hagyományos lassú dal.
Az előző három sikeralbumon már bevált brit szerző-producer közreműködők közül itt van például a Robbie Williams mellett elhíresült Guy Chambers, a Spice Girls-slágereket író Richard Stannard, az Alisha’s Attic popduóból ismert Karen Poole és persze a Can't Get You Out Of My Headet jegyző Cathy Dennis, az új segédek közül pedig az ifjú skót retro-diszkó titán, Calvin Harris (I Created Disco) és a svéd Bloodshy & Avant team (mely a Cathy Dennisszel közösen írt Toxic Britney-re pazarlásval csinálta meg szerencséjét), meg egy seregnyi további skandináv slágerirparos. Kicsit talán túl sok is, amitől idővel kissé műanyag és személytelen lesz a produkció, miközben hiába keressük a Scissor Sistersszel és a skót Mylóval beígért dalokat (az előbbi együttestől az Ooh például a Ta-Dah albumra került Kylie nélkül, míg az utóbbi DJ-producer a saját MySpace oldalán szivárogtatta ki a közös munkákat). A Calvinnal készült két szám is kevésnek tűnik: az egyikben Madonna (In My Arms), a másikban a mostanában Madonnát játszó Gwen Stefani a minta (Heartbeat Rock), amiről eszünkbe juthat, hogy Madonna az elmúlt évtizedben a „művészi nagykorúságot” meghozó, egységes és jól átgondolt albumait nem efféle siserehaddal, hanem mindig csupán egy vagy két fő kollaborátorral készítette (a Confessions On A Dance Floor című legutóbbit például a Calvin Harris előképének is tekinthető Stuart Price-szal, akinek ál-francia Les Rythmes Digitales projektjétől a Music Makes You Lose Control című slágert most Kylie konkrétan is megidézi a vocoderes Speakerphone nyitányában, mielőtt az igazi franciák, a Daft Punk-féle Harder Better Faster Stronger felé fordulna…).
Az X album eddig említett számai mind a lemez izgalmasabb első felében sorakoznak (akárcsak a Serge Gainsbourg és Brigitte Bardot duettjének, a korát évtizedekkel megelőző Bonnie & Clyde-nak az alapjait használó Sensitized, a Visage szintis new wave klasszikusának, a Fade To Grey-nek a hangmintájára épülő Like A Drug vagy a New Order-es hangszíneket megidéző The One), aztán úgy kétharmadtájt esik a színvonal (a No More Rain ismételgetett címadó sorában előnytelenül hangzik Kylie cérnahangja, és az Amerikából kapott All I See arctalan R&B-popja is kilóg), de a végére ismét kerül néhány briliáns popdal (a Stars egzisztencilista elektro-popja, a filter-diszkós Wow vagy a vicces Nu-di-ty), a már említett Cosmic pedig szép lezárást hoz pozitív kicsengésével.
Igazán jól azonban csak akkor járunk ha – például a 13 számos bolti CD-t a számítógépbe helyezve – hozzáférünk a Rippin’ Up the Disco című pluszdalhoz, illetve ha beszerezzük a digitális iTunes-kiadáshoz járó bónuszfelvételeket is (a címében mindent eláruló Magnetic Electric mellett itt a Scissor Sistersszel írt – és a 2006-os koncerteken bemutatott – White Diamond zongorás lassú verziója is, mely így szinte Kate Bush-hangulatot kap!), sőt akkor már a japán albumkiadáson, illetve a 2 Hearts maxijain szereplő remek B-oldalas számokat (I Don’t Know What It Is, King Or Queen) és a sztárparádés Radio 1. Established 1967 feldolgozásalbumra Calvin Harrisszel készített Roxy Music-átiratot is vadásszuk le (Love Is The Drug), meg a többi kiszivárgott szerzeménynek is nézzünk utána a neten…
(Az X album speciális dupla kiadásához egy bónusz-DVD is tartozik, melyen megtekinhető a lemez dalai kapcsán készített Kylie-interjú 25 percben, a 2 Hearts videoklipje, a White Diamond című portéfilm előzetese, továbbá a képgalériában 12 fotó a White Diamond című szám már említett lassú változatával aláfestve.)
Az előző három sikeralbumon már bevált brit szerző-producer közreműködők közül itt van például a Robbie Williams mellett elhíresült Guy Chambers, a Spice Girls-slágereket író Richard Stannard, az Alisha’s Attic popduóból ismert Karen Poole és persze a Can't Get You Out Of My Headet jegyző Cathy Dennis, az új segédek közül pedig az ifjú skót retro-diszkó titán, Calvin Harris (I Created Disco) és a svéd Bloodshy & Avant team (mely a Cathy Dennisszel közösen írt Toxic Britney-re pazarlásval csinálta meg szerencséjét), meg egy seregnyi további skandináv slágerirparos. Kicsit talán túl sok is, amitől idővel kissé műanyag és személytelen lesz a produkció, miközben hiába keressük a Scissor Sistersszel és a skót Mylóval beígért dalokat (az előbbi együttestől az Ooh például a Ta-Dah albumra került Kylie nélkül, míg az utóbbi DJ-producer a saját MySpace oldalán szivárogtatta ki a közös munkákat). A Calvinnal készült két szám is kevésnek tűnik: az egyikben Madonna (In My Arms), a másikban a mostanában Madonnát játszó Gwen Stefani a minta (Heartbeat Rock), amiről eszünkbe juthat, hogy Madonna az elmúlt évtizedben a „művészi nagykorúságot” meghozó, egységes és jól átgondolt albumait nem efféle siserehaddal, hanem mindig csupán egy vagy két fő kollaborátorral készítette (a Confessions On A Dance Floor című legutóbbit például a Calvin Harris előképének is tekinthető Stuart Price-szal, akinek ál-francia Les Rythmes Digitales projektjétől a Music Makes You Lose Control című slágert most Kylie konkrétan is megidézi a vocoderes Speakerphone nyitányában, mielőtt az igazi franciák, a Daft Punk-féle Harder Better Faster Stronger felé fordulna…).
Az X album eddig említett számai mind a lemez izgalmasabb első felében sorakoznak (akárcsak a Serge Gainsbourg és Brigitte Bardot duettjének, a korát évtizedekkel megelőző Bonnie & Clyde-nak az alapjait használó Sensitized, a Visage szintis new wave klasszikusának, a Fade To Grey-nek a hangmintájára épülő Like A Drug vagy a New Order-es hangszíneket megidéző The One), aztán úgy kétharmadtájt esik a színvonal (a No More Rain ismételgetett címadó sorában előnytelenül hangzik Kylie cérnahangja, és az Amerikából kapott All I See arctalan R&B-popja is kilóg), de a végére ismét kerül néhány briliáns popdal (a Stars egzisztencilista elektro-popja, a filter-diszkós Wow vagy a vicces Nu-di-ty), a már említett Cosmic pedig szép lezárást hoz pozitív kicsengésével.
Igazán jól azonban csak akkor járunk ha – például a 13 számos bolti CD-t a számítógépbe helyezve – hozzáférünk a Rippin’ Up the Disco című pluszdalhoz, illetve ha beszerezzük a digitális iTunes-kiadáshoz járó bónuszfelvételeket is (a címében mindent eláruló Magnetic Electric mellett itt a Scissor Sistersszel írt – és a 2006-os koncerteken bemutatott – White Diamond zongorás lassú verziója is, mely így szinte Kate Bush-hangulatot kap!), sőt akkor már a japán albumkiadáson, illetve a 2 Hearts maxijain szereplő remek B-oldalas számokat (I Don’t Know What It Is, King Or Queen) és a sztárparádés Radio 1. Established 1967 feldolgozásalbumra Calvin Harrisszel készített Roxy Music-átiratot is vadásszuk le (Love Is The Drug), meg a többi kiszivárgott szerzeménynek is nézzünk utána a neten…
(Az X album speciális dupla kiadásához egy bónusz-DVD is tartozik, melyen megtekinhető a lemez dalai kapcsán készített Kylie-interjú 25 percben, a 2 Hearts videoklipje, a White Diamond című portéfilm előzetese, továbbá a képgalériában 12 fotó a White Diamond című szám már említett lassú változatával aláfestve.)
Linkek
Június 1-3. között egy különleges, királyi lakomának bárki részese lehet a Budavári Libamájfesztiválon.
Copyright © 2012
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Felhasználási feltételek





