(Deutsche Grammophon / Universal)
A 2003-as Sacred Love című Sting-lemez idején azt írtuk, hogy „ezúttal nem jött össze egy igazán erős album, majd legközelebb”. Nos, Gordon Sumner életművében az a szép, hogy hősünk tényleg képes meglepetéseket okozni. Miközben 2006-ban alapfelállású rockzenekarával turnéztatta a régi Police-dalokat, új lemezén a XVI-XVII. századi lantművész-dalszerző, John Dowland szerzeményeit énekli egy bosnyák lantos, Edin Karamazov kíséretében.
A 2003-as Sacred Love című Sting-lemez idején azt írtuk, hogy „ezúttal nem jött össze egy igazán erős album, majd legközelebb”. Nos, Gordon Sumner életművében az a szép, hogy hősünk tényleg képes meglepetéseket okozni. Miközben 2006-ban alapfelállású rockzenekarával turnéztatta a régi Police-dalokat, új lemezén a XVI-XVII. századi lantművész-dalszerző, John Dowland szerzeményeit énekli egy bosnyák lantos, Edin Karamazov kíséretében.
Valójában persze ez egy komolyzenei/régizene lemez, mely annyit legalábbis feltár, hogy Sting valóban sokoldalú művész. Dzsesszbőgősként kezdte, a Police kötelékében reggae beütésű new wave-vel futott be (lásd: Everyone Stares, Every Breath You Take, Synchronicity Concert), majd dzsessz-pop úttörőként tündökölt a nyolcvanas években (Bring On The Night), aztán jó érzékkel lovagolta meg a trendeket (emelt be zenei világába és tett szélesebb körben is divatossá olyan rétegműfajokat, mint a rai vagy a flamenco). A Songs From The Labyrinth létrejötte hosszú idő óta érlelődött és véletlenek sorozatának köszönhető: Sting az elmúlt negyedszázadban időről-időre összetalálkozott az 1563 és 1626 között élt udvari lantzenész dalaival, végül pedig hűséges gitárosa, Dominic Miller ajándékozott neki egy lantot és ő mutatta be neki Karamazovot is.
A 23 tételes lemezen a szarajevói születésű lantos zenél, Sting pedig pedánsan énekel és néha dalok között Dowlandtől származó levélrészleteket szaval (továbbá a két dalban 13 húros lanttal is kíséri magát). Ugyan a klasszikus középkori lantzene Sting hangjával kissé anakronisztikus érzetet kelt, de ezen gyorsan túl lehet lendülni (még akkor is, ha itt-ott tényleg nem illik az ének a zenéhez, és Sting nem tud vagy nem akar korhű hajlításokat alkalmazni). Aligha ez Dowland dalainak legjobb interpretációja, de biztosan ez válik széles körben a legismertebbé. Értékén kezelve azonban működőképes a kiadvány, elvakult régizene rajongóknak egy átlagos, de kellemes csemege, a lanttal most ismerkedő tömegeknek pedig hangulatos háttérzene a téli estékhez.
A 23 tételes lemezen a szarajevói születésű lantos zenél, Sting pedig pedánsan énekel és néha dalok között Dowlandtől származó levélrészleteket szaval (továbbá a két dalban 13 húros lanttal is kíséri magát). Ugyan a klasszikus középkori lantzene Sting hangjával kissé anakronisztikus érzetet kelt, de ezen gyorsan túl lehet lendülni (még akkor is, ha itt-ott tényleg nem illik az ének a zenéhez, és Sting nem tud vagy nem akar korhű hajlításokat alkalmazni). Aligha ez Dowland dalainak legjobb interpretációja, de biztosan ez válik széles körben a legismertebbé. Értékén kezelve azonban működőképes a kiadvány, elvakult régizene rajongóknak egy átlagos, de kellemes csemege, a lanttal most ismerkedő tömegeknek pedig hangulatos háttérzene a téli estékhez.
