Móricz Zsigmond 1930-ban kezdte közölni Rokonok című regényét folytatásokban a Pesti Naplóban, majd 1932-ben jelent meg az írás regény formában. A mű megírásának ideje, a nagy gazdasági világválság éveinek illúzióvesztése szorosan összefügg a cselekménnyel, hiszen ekkoriban Magyarországon is szinte naponta kerültek a hírekbe az államhivatalnokok, és különböző városi tisztségviselők sikkasztásairól szóló tudósítások.
Kopjáss István, akiből egy délelőttön hirtelen Zsarátnok város főügyésze lesz, egyik pillanatról a másikra a politikai játszmák kereszttüzébe kerül. Becsületes, jóravaló emberből, egyszerre mindenki „rokonává” válik, márpedig a rokonoknak nem lehet nemet mondani, ha valami kis segítséget kérnek. Ahogy egyre közelebb kerül a tűzhöz, egyre több panamáról lesz tudomása, de közben a hatalom és fényűzés csábításának is nehéz ellenállnia.
Szabó egyik jól ismert erőssége a színészvezetés: ennek most is nagyszerű példáit látjuk a filmben. Különösen a mellékszerepekben találunk emlékezetes alakításokat, Kállai Ferenc és Eperjes Károly figurái valóban remekre sikerültek. Csányi Sándor a főszerepben mintha - az alakított figurához hasonlóan - maga sem találná a helyét, ezért is nehéz kicsit átélni a tragédiáját, ami végül igencsak zavarba hozza a nézőt.
A kötelező olvasmányok megfilmesítésének nemes hagyományába kapcsolódó film nem kívánja megreformálni a filmnyelvet, egyszerűen elmesél egy mindig aktuális sztorit, minden bizonnyal a (kötelező) olvasást elbliccelni vágyó tanulók nagy örömére.
Június 1-3. között egy különleges, királyi lakomának bárki részese lehet a Budavári Libamájfesztiválon.
Copyright © 2012
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Felhasználási feltételek