Ezzel a szerző nem kis feladatra vállalkozott, hiszen az együttes immár 15 éve létezik és - habár a médiában szinte sehol nem lehet találkozni vele - masszív rajongótábor alakult ki körülötte, ami nagy elvárásokat támaszt a kötettel szemben.

Gróf Balázs azonban mindenféle értelemben remekül oldotta meg a feladatot. Könyve érdekes lehet azoknak is (például nekem), akik eddig a nevén kívül nem sokat tudtak a pécsi punkzenekarról, ugyanakkor olyan akkurátus leírását kapjuk az együttes pályájának, hogy abba még a legelvakultabb rajongó, sőt maguk a tagok sem igen tudnának belekötni.

Időrendi sorrendben vázolja fel a banda történetét, kitér a fontosabb koncertekre, feljelentésekre (mert bizony ilyenek is akadtak), beszámol arról, miért kellett az eredetileg a női nemi szervről elnevezett együttest átkeresztelni (a korábbi cseles névvariációk között szerepelt például a VasárnaPI CSAtorna is), portrét rittyent az összes egykori és jelenlegi tagról, az életmű egyes darabjait pedig korrekt kritikákban jellemzi. Az egyensúlyt ezekben olyan ügyesen találja meg, hogy az egyértelműen rajongó szerző egy pillanatra sem kelti olcsó hízelgő benyomását: ha kell, megmondja a frankót a zenekar szerinte kevésbé sikerült albumairól is.

A rossz minőségű képekkel gazdagon illusztrált könyv az olvasás élményén túl efféle képaláírásokkal örvendezteti meg az olvasót: „Miki áll”, „Miki örül”, „Szaki felejt”, „Szaki néz”. Mindezért cserébe még az esetenként előforduló helyesírási és fogalmazási hibákat is megbocsátjuk neki.


(Taifuu Records, 230 oldal, ármegjelölés nélkül)