Bár az Oasis kezdetben, az első hónapokban Liam Gallagher szerzeményeit játszotta, de azok a legenda szerint annyira szarok voltak, hogy Noel a belépése után rögtön át is vette a dalszerzői szerepkört. Az eredményt ismerjük: a gitáros báty három évtizednyi brit popkultúrát (és Amerikából egy kis Neil Young-hatást) szintetizáló dalai - Liam kivételes énekhangjával és frontemberi kiállásával megtámogatva - a kilencvenes évek közepén meghódították a világot. Liam Gallagher szerzőként Oasis-lemezen először csak 2000-ben jelentkezett, a Standing On The Soulder Of Giants albumon a Little James című érzelmes kis dallal. A 2002-es albumra viszont már három szerzeménye is felkerült, egész erősek is voltak, így várható volt, hogy valamelyik kislemezen is kiköt - a meglepő csak az, hogy ilyen sokat kellett várni rá. A Songbird egyszerű, rövid szerelmes dalocska akusztikus gitárral, csörgővel, zongorával és pumpálós orgonával - és egy azonnal fülbemászó dallammal. Az Oasis-dalokhoz hasonlóan le sem tagadhatná a Beatles hatását, de mindez lényegtelen, hiszen ez a két perc frissebb és ihletettebb, mint bármi, amit Noel elmúlt fél évtizedben írt.

A maxi bónuszdalai közt szokás szerint kapunk egy Noel által énekelt dalt, mely a bátyus B-oldalas akusztikus vonulatához csatlakozik (You've Got) The Heart Of A Star címmel, némi fúvós körítéssel és közönségbiztató szöveggel, továbbá hallunk egy közepes koncertfelvételt, a Columbia című dalét (ez volt az a bizonyos szám, mely a zenekar első promó kislemezeként felbolydította a szakmát tíz évvel ezelőtt).

9/10