Lennon 1975-től kezdve öt évig nem adott ki semmilyen anyagot. Amikor végre újra hangszert ragadott a kezébe, akkor megírt 15 dalt, melyeket 1980 augusztusától feleségével, Yoko Onóval közösen vett fel. Összesen 22 felvételt rögzítettek, ugyanis Ono is írt hét számot, melyek fel is kerültek a Double Fantasy című lemezre egymást váltva hét Lennon-dallal. A maradék Lennon-szerzeményeket terveik szerint szintén megosztott lemezen jelentették volna meg, ám Johnt 21 nappal a Double Fantasy megjelenése után, 1980. december 8-án lelőtték és a szalagok négy évig érintetlenek maradtak. Yoko Ono 1983-ban felvett melléjük még hat (affektálva előadott, gyengécske, new wave-ízű) számot és szerkesztett egy új albumot, ahol az előzőhöz hasonlóan felváltva sorakoznak Lennon- és Ono-szerzemények, mintegy egymásnak felelgetve (még az album alcíme is megegyezik a korábbiéval: A Heart Play). Végül 1984 novemberében jelent meg a borítójával is az előzményeket idéző Milk And Honey, melyen hat érdemleges felvétel szerepel: hat szokás szerint zseniális Lennon-dal. Öt szám az 1980-as stúdiófelvételekből (három gyors rock'n'roll és két furcsa ritmikájú ballada) és egy otthon készített, zongorán előadott, dobgéppel kísért, esküvői dalnak szánt demó, a Grow Old With Me.

Az újrakiadás különlegessége a digitalizált hangminőségen kívül néhány ritka közös fotó és három kiadatlan felvétel: egy Ono-demó 1980-ból (I'm Moving On), egy az I'm Stepping Out házi felvétele Lennontól és a Double Fantasyról származó, eredetileg Ono által szerzett Every Man Has A Woman Who Loves Him Lennon tolmácsolásában. A legvégén hallható Lennon utolsó interjúja, melyet halála előtt öt órával rögzítettek.

Lennon: 9/10

Ono: 5/10