EST.hu : Zene : Friss zene : Café Del Mar

Szólj hozzá!

Café Del Mar - Volumen Ocho

olvasói:

(0)

Nagyítás

(Mercury/Universal)

Egy évvel a Café Del Mar válogatáslemez-sorozat hetes sorszámú darabja (Volumen Siete) után máris itt van a nyolcadik rész. Ahogy már az előzőt sem, ezt sem a sorozat szellemi atyja, José Padilla válogatta össze (ő már szólókarrierjével - konkrétan Navigator című második albumával - van elfoglalva), és nélküle az eredeti mediterrán koncepció is elúszni látszik (hallatszik).

A nyolcadik lemezt Luke Neville és Ben Cherrill urak állították össze, és nevükből is látható, hogy nem azok a kimondottan mediterrán típusok. Válogatásukon túlnyomórészt sápadt angolszász énekesnők dalolnak: például Dido (akit itt egy olyan, 1999-es felvétel képvisel, mely nem került fel a világhódító No Angel albumra), a csúnyácska, de hihetetlen hangú Alison Goldfrapp (aki Tricky vagy az Orbital vendégénekesnőjeként tűnt fel, de Goldfrapp nevű projektjének Felt Mountain című tavalyi bemutatkozó albuma is egy csoda), vagy az angyali Louise Rhodes a nemsokára harmadik albumával jelentkező Lamb duóból. A nyolcadik Café Del Mar album beszerzésének legfőbb indoka épp a Gabriel című új Lamb-szám, illetve az, hogy fölfedezhetünk vele/rajta egy Ben Onono nevű ifjú tehetséget, akit itt egy francia nyelvű dal képvisel.

A nu jazz vonalhoz illeszkedő új zélandi-japán Mark de Clive-Lowe Six Degrees című albumáról való Day By Day DJ Spinna-féle mixének jelenlétét például még valamennyire magyarázza az előadó latin vonzódása, de hogy mit keres a lemezen Mari Boine lappföldi énekesnő vagy az Amerikai szépség egyik fő zenei témája (azon kívül, hogy az is a Universal kiadó égisze alatt jelent meg), az teljesen érthetetlen.

Tulajdonképpen nincs semmi baj ezzel a válogatással, csak az, hogy Café Del Mar cím alatt jött ki.

7/10

www.manifestorecords.co.uk

Déri Zsolt

2001.07.13